Nantes-i étetemet 2 repülőgéppel közelítettem meg. Első körben Párizsig kellett eljutni, ez egy 2 órás út majd 3 órás várakozás után jött a következő járat, amely már csak egy órácska. Az első gépen Korina zömmel aludt, mert a délutáni alvását kihagytuk, hogy a repülőn aludjon. Ez működött. A nagy kihívást, főleg egy 3 éves gyerekkel, mindig a 3-4 órás várakozás jelenti a két járat között. A párizsi reptér nem túl gyerekbarát, még Budapesten is találtam egy kis elkerített játszó részt egy tévével, ami mellett nyugodtan meg lehet inni egy kávét.
Nekem viszont tervem volt. Franciaországi útjaim kis luxusa a reptéren megvásárolt (egyelőre) kisebb értékű kozmetikum. Duty free ugyebár. Nem nagyon tudom mennyivel olcsóbb itt, mint a boltokban, de annyira hívogatóak az egy helyen felvonultatott, Dior, Chanel, YSL, Claririns, Clinique szépségek! Most szájfényt kerestünk Korinával. Ez úgy festett hogy mentünk sorban a márkák polcai mellett és Korina mindenhonnan levett egyet, kicsavarta én teszteltem az állagot aztán ha jó volt utána a színt. Persze Korina gyorsabb volt nálam és már le is emelte a következőt míg én el voltam foglalva, ezért tesztelés közben villámgyorsan minden mást kiszedegettem a kezéből és hangos „egyedül nem szabad Korina!” felkiáltásokkal megmentettem a tesztereket. Idegek kellenek egy ilyen vállalkozáshoz, de az is biztos, hogy 30 perc úgy eltelt, hogy észre sem vettük. Végül sikerült jóval 25 euró alatt megvenni a boldogságot egy Clairins szájfény személyében. Vacsorára croissant volt és játszás az ipad-en, így csak ezután kezdődött a futkározós pokol a sorok közt. Összességében mégis jól utaztunk, azt mondhatom és fáradtan leszálltunk 10:15-kor a nantes-i reptéren, ahol Ivo várt ránk.
